Az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt pályázaton Olbert Krisztián és munkatársai az együttes új arcát laza, tagolt épületstruktúrával fogalmazták meg. A hidakkal összekötött „forrásházak” – a térfal és a kapu-jelleg hangsúlyozása mellett – a helyszín egymásba olvadó történeti rétegeit villantják fel.
„Forrásházak” – mint jelkép
A területen több forrás és kút található, melyek köré szerveződött a Török fürdő, strand, a Bárány uszoda, a Bitskey Aladár uszoda és Hotel Flóra fürdője. Az épületek más-más korban, stílusban és léptékben keletkeztek. Az általuk közrefogott Gyógypark hiányzó térfalát képezi a tervezett központi információs-, előadó-, és kiállítótér, amely így súlyponti helyet foglal el, és fontos igazodási pontot képez mind a park, mind a Petőfi tér felől.
A Török fürdő kupolás, kőfalas kialakításának mintegy ellenpontja a Bitskey Aladár uszoda „európai” kultúrához köthető szakrális, fehér vakolatarchitektúrás tornya. A tervezett központi épület anyaghasználatában össze kívánja fogni a Gyógyparkot körülvevő különféle fürdőépületeket, így ötvöződik benne a török korra jellemző kő-tégla, illetve a helyi-európai hagyományos vakolatarchitektúra.
Telepítés
Funkcionális szempontból a tervezett épületegyüttes két részre osztható: egyrészt a Bárány uszodára, tornatermeire, lelátóra, másrészt a fürdőközpontnak nevezhető épületrészre, amely központi recepciót, kiállítóteret, előadótermet és javasolt kávézót tartalmaz. A két funkció épülettömege gyalogos sétányt zár közre, mely kapcsolatot teremt a Bitskey Aladár uszoda téröblével, és különböző rendezvények helyszíneként szolgálhat.
Városképi szempontból folytattuk a Gyógypark Északi térfalát, a nyugatra fekvő sarok városképi hangsúlyt kapott (kávézó), a Petőfi tér felől hangsúlyos elemként „kapu” jött létre, mely „bevezet” a fürdőkomplexumba.
Közlekedési kapcsolatok – összeköttetések
A tervezett Bárány uszodát zárt hídon keresztül kötöttük össze a Bitskey uszodával (2,80 m-es űrszelvényt biztosítva). Az uszoda medenceteréből lépcsőn keresztül érhető el a Fürdőközpont emelete, amelyen keresztül a kávézó teraszát érintve (4,80 méteres űrszelvényű hídon) a későbbiekben megvalósítandó strand felé vezető híd érhető el (szintén 4,80 méteres közúti űrszelvénnyel). A lelátó az uszodától teljesen szeparáltan, közvetlenül megközelíthető a közterületről, de igény esetén a strand felől is elérhető – amennyiben napozóteraszként működik. A Fürdőközpont épülete a földszinten több irányból is megközelíthető, illetve az emeleten a kávézó és a lelátó felől (akadálymentes kapcsolattal), illetve a strand irányából is elérhető.
Az épületek tagolt tömegképzése és beépítése nemcsak utcaképi szempontból folytatja a Bitskey uszoda tagolt térfalát, hanem funkcionális szempontból átvezető-elosztó szerepet tölt be a Bárány uszoda, a lelátó és a Bitskey uszoda számára: egyfajta központi, egységes kapuelem hivatott lenni. A funkcionális és megközelítési útvonalak miatt részekre tagolt központi épület egyes épületei lyukacsos homlokzatukkal és a tetőn felülvilágítóval nyitott megjelenésükkel – mint „forrásházak” – a területen lévő forrásokra utalnak.
Eger, Bárány Uszoda felújítása – tervpályázat 2011
vezető tervező: Olbert Krisztián
építész munkatársak: Plájer János, Galambs Péter, Owcarek Adrienn, Nemes Bertalan
épületgépészet: Pavlics György
elektromosság: Ivanics Zoltán
generáltervező: Óbuda Építész Stúdió
Projektinfó
Földrajzi hely:
Eger, Magyarország
Építészek, alkotók:
Olbert Krisztián
Letölthető dokumentumok:
forrás: http://epiteszforum.hu